Adott egy italo-amerikai fiatal férfi, Pat, aki rommá verte tanárnő felesége kollégáját, amikor hazaérve egymásba fonódva találta a két embert a zuhany alatt. Az incidens után Pat bipoláris betegsége végleg felszínre kerül, amellyel az egész film alatt közd. Van egy lány, Tiffany, akinek rendőr férje meghalt, a lány erre mindenkivel lefekszik a munkahelyén és mániás depresszióba süllyed. Adott egy mániákus szokásfüggő családfő, Pat apja, aki az elmúlt 10-15 év alatt egy stadionban dolgozott és rommá vert mindenkit, majd egy csúnya balhé után idő előtt nyugdíjazták. Adott egy indiai férfi, aki a sárga házból szabadult Pat egyetlen barátja, és úgy érzi, az amerikai álom a mellkasára ül és szorongatja. Meg persze ott van Pat anyja, aki mindent a sütivel és a gondoskodással nyugtatna, egy kínos helyzetektől ódzkodó és a látszatot megtartani akaró feleség, indiai pszichoterapeuta, és tánc, és futball és verekedés, mindezt egy kis kertvárosi miliőbe ágyazva kapjuk kíméletlenül.
Az a jó a Napos oldalban, hogy minden szempontból csalódást okoz. Bradley Cooper rajongóknak, Éhezők viadala mániákusoknak, Robert De Niro rajongóinak, szociodráma kedvelőknek, táncfilm és romkom őrülteknek, az amerikai kisebbségekről szóló filmek fanatikusainak... És természetesen a Született feleségeken felnőtt tinédzsereknek.
A Napos oldal önmaga paródiája, miközben nem válik nevetségessé. Leginkább egyik fent említett kategóriába sem lehet besorolni, és menet közben is rengeteg meglepetést kínál. Hol vicces, szívhez szóló, szívszorító, és persze kínos, idétlen és néha elcsépelten filozofikus. Mégis miért működik? Mert minden szava egytől egyig igaz, és nem fél önmagunkkal szembesíteni. Tény, nem megy túl mélyre, de pont elég ahhoz, hogy a vége főcím után még üljünk egy kicsit, és elgondolkodjunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése